Még nem vagyunk túl a gazdasági mélyponton - GKI
2009. 06. 25. 15:00
Magyarországon nagy valószínűséggel a harmadik negyedévben lesz a mélyponton a GDP, és 2010 második, harmadik negyedévében talán már elkezd emelkedni az előző év azonos szintjéhez képest - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke csütörtökön Kaposváron, a 21. Vasas Nyári Egyetemen tartott előadásában. (ProfitLine.hu)
A gazdasági krízisről szólva úgy vélte: az első "nagy zuhanáson" túl vagyunk, a válság első szakasza véget ért, de a második és a harmadik szakaszban is még "lesz sok-sok fájdalom". A válságkezelő intézkedések kapcsán a gazdaságkutató kifejtette: Magyarország megállapodott a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Unióval abban, hogy nem növeli az államháztartás deficitjét, sőt javítja az egyensúlyi helyzetet, átrendezi az adórendszert, lecsökkenti a foglalkoztatást terhelő adókat és számos költségvetési kiadást, átalakítja a nyugdíjrendszert. "Ennek az a következménye, hogy Magyarország 2009-2010-ben abszolút elfogadható egyensúlyi pozícióval fog rendelkezni - tette hozzá. Ha Magyarország fenntartja ezt a kedvező egyensúlyi pozícióját, és ehhez még további reformokat hajt végre, például az önkormányzati rendszerben, akkor versenyképessége és növekedési esélyei kifejezettek kedvezőek - fogalmazott Vértes András. A foglalkoztatás várható alakulásáról azt mondta: a munkanélküliek száma tovább nő, de már nem olyan ütemben, mint eddig. "10-11 százalék között lesz a csúcsa" - vélekedett. Prognózisa szerint 2011-ben "lehet majd remélni", hogy a munkanélküliség csökkenni kezd, a foglalkoztatottak száma pedig növekedni. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vezetője a kormány válságkezelő intézkedéseiről szólt a rendezvény szünetében. Újságíróknak elmondta: folyamatosan írnak ki részben hazai, részben európai uniós forrásokra alapozva a munkahelyteremtő, illetve munkahelyeket megtartó pályázatokat. A teljes apparátus azon dolgozik, hogy a kifizetésekre is minél hamarabb sor kerüljön - hangsúlyozta. Herczog László az intézkedések közül kiemelte az alacsony keresetűek járulékának öt százalékpontos csökkentését, ami elsősorban a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak elhelyezkedését segíti, továbbá az általános, öt százalékpontos járulékcsökkenést tartalmazó pénzügyminisztériumi előterjesztést, amelyről hétfőn szavaz majd az országgyűlés. A miniszter szerint a munkahelymegőrző programok nélkül a válság hatásaként a már megszűnt közel százezer munkahelyen túl további 50-80 ezer állás szűnt volna meg. Szita Károly (Fidesz), a rendezvénynek helyet adó Kaposvár polgármestere az önkormányzat válságkezelő intézkedéseiről tájékoztatta a résztvevőket. "A bajban adni kell, nem elvenni" - foglalta össze a fejlesztéseket ösztönző, a vállalkozásokat támogató, és ezzel munkahelyeket megtartó program lényegét.
A gazdasági krízisről szólva úgy vélte: az első "nagy zuhanáson" túl vagyunk, a válság első szakasza véget ért, de a második és a harmadik szakaszban is még "lesz sok-sok fájdalom". A válságkezelő intézkedések kapcsán a gazdaságkutató kifejtette: Magyarország megállapodott a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Unióval abban, hogy nem növeli az államháztartás deficitjét, sőt javítja az egyensúlyi helyzetet, átrendezi az adórendszert, lecsökkenti a foglalkoztatást terhelő adókat és számos költségvetési kiadást, átalakítja a nyugdíjrendszert. "Ennek az a következménye, hogy Magyarország 2009-2010-ben abszolút elfogadható egyensúlyi pozícióval fog rendelkezni - tette hozzá. Ha Magyarország fenntartja ezt a kedvező egyensúlyi pozícióját, és ehhez még további reformokat hajt végre, például az önkormányzati rendszerben, akkor versenyképessége és növekedési esélyei kifejezettek kedvezőek - fogalmazott Vértes András. A foglalkoztatás várható alakulásáról azt mondta: a munkanélküliek száma tovább nő, de már nem olyan ütemben, mint eddig. "10-11 százalék között lesz a csúcsa" - vélekedett. Prognózisa szerint 2011-ben "lehet majd remélni", hogy a munkanélküliség csökkenni kezd, a foglalkoztatottak száma pedig növekedni. Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) vezetője a kormány válságkezelő intézkedéseiről szólt a rendezvény szünetében. Újságíróknak elmondta: folyamatosan írnak ki részben hazai, részben európai uniós forrásokra alapozva a munkahelyteremtő, illetve munkahelyeket megtartó pályázatokat. A teljes apparátus azon dolgozik, hogy a kifizetésekre is minél hamarabb sor kerüljön - hangsúlyozta. Herczog László az intézkedések közül kiemelte az alacsony keresetűek járulékának öt százalékpontos csökkentését, ami elsősorban a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak elhelyezkedését segíti, továbbá az általános, öt százalékpontos járulékcsökkenést tartalmazó pénzügyminisztériumi előterjesztést, amelyről hétfőn szavaz majd az országgyűlés. A miniszter szerint a munkahelymegőrző programok nélkül a válság hatásaként a már megszűnt közel százezer munkahelyen túl további 50-80 ezer állás szűnt volna meg. Szita Károly (Fidesz), a rendezvénynek helyet adó Kaposvár polgármestere az önkormányzat válságkezelő intézkedéseiről tájékoztatta a résztvevőket. "A bajban adni kell, nem elvenni" - foglalta össze a fejlesztéseket ösztönző, a vállalkozásokat támogató, és ezzel munkahelyeket megtartó program lényegét.
Három visszaküldött törvény marad az új parlament tárgysorozatán
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatában automatikusan három visszaküldött törvény marad az előző ciklusból, ezek közül egy ciklusokon át öröklődő, 2017-ben benyújtott jogszabály a legrégebbi. Külön döntés nélkül lezártnak minősül a Fidesz-KDNP-s képviselők által benyújtott, a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat.
Ez lett a választás előtti pénzosztásból: ide kerültek a százmilliárdok
Százmilliárdokat költöttek értékpapírokra az év elején a magyarok, amiben kulcsszerepe lehetett a választás előtti kormányzati pénzosztásnak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Főleg az állampapírokat és a befektetési jegyeket vette az első negyedévben a lakosság.
Legalább 30%-kal több ember kellene a vendéglátásba
A turisztikai főszezon közeledtével ismét a figyelem középpontjába kerül a hazai vendéglátó szektor alakulása. A HR-szolgáltató WHC friss elemzése szerint 2026-ban a munkaerőigény nemcsak a hagyományos turisztikai gócpontokon, hanem országos szinten is jelentős növekedést mutat. A szektor kitettsége a szezonalitásnak továbbra is magas, a munkaerőért vívott versenyben pedig a bérezés mellett a komplex juttatási csomagok válnak döntő tényezővé.
A második „PET-palackos” eljárását is lezárta a GVH
Vállaláscsomagot ajánlott fel a Szentkirályi Magyarország Kft. a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsának, mely a vállalásokat elfogadta és kötelezően előírta. A Szentkirályi a vállalások részeként belső megfelelési programot készít a zöld marketing tekintetében, honlapján pedig negyedévente közzéteszi majd, hogy a betétdíjas visszaváltási rendszer részeként milyen arányban kerülnek vissza a rendszerbe az általa forgalmazott PET palackok.
Megunta a piac a bizonytalanságot: újra nő a lakásépítési kedv
Éledezik a lakásépítési piac: a KSH friss adatai alapján újra emelkedik az új lakások száma és kilőttek az építési engedélyek. A Mapei szerint a piac lassan alkalmazkodik a tartós bizonytalansághoz, miközben a közel-keleti konfliktusok miatt emelkedő energiaárak és importköltségek negatív hatásait jelenleg részben ellensúlyozza a forint euróval szembeni erősödése.
Mi a különbség egy magyar termék és egy Magyar Termék között?
Bevásárolni ma már nem csak annyit jelent, hogy gyorsan bedobunk pár dolgot a kosárba. Sokan kifejezetten keresik a magyar termékeket, mert fontos a hazai gazdaság támogatása, a hazai munkahelyek megőrzése, vagy egyszerűen jobban bízunk abban, ami itthon készül. Közben már 6000 terméken látható valamilyen Magyar Termék védjegy, ami segít eligazodni a polc előtt, mégis könnyű elveszni a feliratok között: mi számít „magyar terméknek”, és mit jelent az, ha a csomagoláson a Magyar Termék jelölést látjuk?
“Kinek” osztanak még lapot a lakók a lakásbiztosításon kívül?
Tízből több mint nyolcan a lakásbiztosításukkal védik az otthonukat a 30-59 évesek körében, emellett nyaraláskor, hosszabb utazáskor azért más megoldásokra is támaszkodnak. A K&H biztos jövő felmérése szerint a középkorúak 73 százaléka továbbra is a bizalomra épít és családtagra vagy barátra bízza a lakáskulcsot az utazás alatt, miközben hangsúlyos szerepe van a technikai védelemnek is. Egy év alatt jelentősen, 41 százalékra ugrott azok aránya, akik máshol helyezik biztonságba értékeiket. Bár korábbi nyaralásokról az érintettek 87 százaléka szerencsésen, káresemény nélkül tért haza, a természeti csapások okozta károkról beszámolók aránya érezhetően, 7 százalékra emelkedett.
Munkanélküli segély 2026, ki, mikor és hogyan igényelhet munkanélküli segélyt 2026-ban?
A „munkanélküli segély” kifejezést a köznyelv ma is gyakran használja, de a hivatalos elnevezés 2026-ban is álláskeresési járadék. Ez nem automatikusan járó támogatás, hanem kérelemre megállapított álláskeresési ellátás, amelyet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes járási, illetve fővárosi kerületi hivatal foglalkoztatási osztálya bírál el. A szabályozás alapja továbbra is a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény.
Hány nyugdíjas van ma Magyarországon valójában?
Elsőre egyszerű kérdésnek tűnik, hány nyugdíjas él ma Magyarországon, a hivatalos adatok mögé nézve azonban gyorsan kiderül: nem mindegy, kit nevezünk nyugdíjasnak. Az öregségi nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességűek, az özvegyi és árvaellátásban részesülők együtt egy jóval összetettebb képet rajzolnak ki arról, mekkora valójában a nyugdíjrendszer társadalmi súlya.
Hantavírus - Vasárnap hajnalra várják a Hondius óceánjáró megérkezését Tenerifére
Vasárnap hajnalra várják a Hondius óceánjáró megérkezését Tenerife szigetére, ahonnan az utasokat a lehető leggyorsabban és a legteljesebb biztonság mellett szállítják majd haza - közölte a spanyol egészségügyi miniszter szombaton Madridban tartott sajtótájékoztatón.
Megerősítette Izrael elsőrendű osztályzatait stabil kilátással az S&P
Változatlan stabil kilátással megerősítette Izrael hosszú és rövid futamidejű külső és hazai szuverén kötelezettségeinek elsőrendű "A/A-1" osztályzatát az S&P Global Ratings, mindenekelőtt azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a tűzszüneti megállapodások enyhítették az Izraelt közvetlenül fenyegető biztonsági kockázatokat.
Magyarország magas áfával, alacsony társasági nyereségadóval és ágazati különadók sokaságával tűnik ki a régióban
Az unión belül egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki Magyarországról a páratlanul alacsony, 9 százalékos társasági adókulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények, valamint az élénk szakmai vitát kiváltó a magas áfa, illetve a szektorális különadók a Forvis Mazars idén 14. alkalommal kiadott 2026-os kelet-közép-európai adókalauza szerint.
A Pénztárszövetség online játékába május 11-én éjfélig lehet jelentkezni
Az idén eddig mintegy 2500-an kapcsolódtak be az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) online játékába, a Pénzmesterek versenybe; az érdeklődők május 11-én éjfélig még regisztrálhatnak és kitölthetik a kvízeket, így indulhatnak a közel 4 millió forint összdíjazású verseny nyereményeiért - közölte a Pénztárszövetség az MTI-vel.
Újra pluszban az amerikai spot Ethereum ETF-ek: a BlackRock ETHB húzta fel a piacot
Ismét pozitív tartományba fordultak az amerikai spot Ethereum ETF-ek tőkeáramlásai: május 8-án mintegy 3,6 millió dolláros nettó beáramlást regisztráltak. Bár az összeg mérsékeltnek számít, a fordulat fontos jelzés lehet az Ethereum-alapú befektetési termékek iránti intézményi érdeklődés szempontjából.
Bírósági jóváhagyást kapott az Aave mentőterve: 71 millió dollárnyi befagyasztott ETH sorsa dőlhet el
Az Aave újabb fontos lépést tett az rsETH-incidens utáni helyreállításban: egy manhattani szövetségi bíró engedélyezte, hogy az Arbitrum DAO on-chain szavazáson döntsön a Lazarus Grouphoz kötött exploit után befagyasztott ETH mozgatásáról. A döntés kulcsfontosságú lehet az rsETH fedezetének helyreállításában és a protokoll normál működésének újraindításában.
Mekkora most a magyar infláció? Friss adat érkezett
Az áprilisi fogyasztói áradatokat tette ma reggel közzé a KSH, melyek szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,4 százalékkal nőttek az év negyedik hónapjában. Az éves inflációs ráta ezzel 2,1 százalékra emelkedett a márciusi 1,8 százalékról. Az adat nem okozott meglepetést, csak hajszálnyit lett magasabb a mi 2 százalékos várakozásunknál. Az éves maginflációs mutató 2,2 százalékon állt áprilisban.